Az An-26-os áthúzása
DROID-092
2004.05.19.
Május 21.-én, azaz két nap múlva lesz a Magyar Honvédelem Napja. Ez egyébként Budavár 1849-os visszavételének napja, az pedig már mellékes, hogy ez a hadművelet kis hazánk történetének egyik legnagyobb hadászati baklövése volt. No de sebaj, valamikor meg kell ünnepelni a katonák napját, november 7.-én pedig mégsem lehet.
Régi fájdalmam - és nem csak nekem - hogy Magyarországnak nem csak tisztességes hadserege nincs, de még az akarat sem, hogy legyen. Most erre lehet nyomatni a divatos "fiatal vagyok, szabad vagyok, békét akarok" sablonrizsákat, hogy jaaj de undorítóó a katonasááág, hát azok embereket ölneek, meg rinyálni, hogy nem akarok katona lenniii, szereljék le az egészeeet, illetve hogy make love, not waaar, erre én egy régi és frappáns mondással válaszolnék. "Minden országnak el kell tartania egy hadsereget. Ha nem akarja a sajátját, akkor rövidesen kap egyet valamelyik szomszédjától." Mert a hadsereg ugyanolyan fontos része egy állam működésének, mint az egészségügy, az oktatás, vagy éppen a rendőrség. Attól, hogy valakit érdekelnek a hadsereg dolgai, netán éppen a fegyverek, az még nem feltétlenül véres kezű, bekattant tömeggyilkos, akit lelkesít a háború. Ezzel az erővel az egészségügyben dolgozókra is rá lehet mondani, hogy azt élvezik, ha beteg emberek beleiben turkálhatnak, vagy az oktatásügy munkatársaira, hogy arra élveznek, hogy a gyerekek világképét úgy alakítják, ahogy nekik tetszik. Igen, nyilván ilyen is van, de nem ez a jellemző. Tessék tisztelni a katonákat.
Tehát Honvédelem Napja. 1994 óta tartják ezen a napon; minden évben rendezvények és haditechnikai bemutatók keretében ünnepelhetjük hős katonáinkat, és örülhetünk, hogy még mindig van belőlük legalább kettő. Érdemes azonban összehasonlítani, hogy mi volt pontosan tíz éve a program ezen a napon, és mi lesz az idén? Illusztrációként saját képeimet fogjátok látni, amiket annak idején videókamerával vettem fel, és később, az őszi Compfair kiállításon behiénáztam magam egy videódigitalizáló kártyával felszerelt PC mögé, s így lett belőlük kép. Nagy szó volt ez akkoriban!
Nos, 1994 május 21.-ét én a budaörsi repülőnapon töltöttem. A program már akkori szemmel sem volt valami változatos, de legalább érdekes volt. A műsort civilek kezdték. Először is, repült Besenyei Péter, aki már akkor is ugyanúgy nyomta, mint most, csak akkor még nem ismerte a média. Nagy tapsot kapott. Aztán repült az Aerotriga, egy háromgépes magyar műrepülő formáció, akik a világon egyedülálló módon voltak képesek kötelékezni. A három gép úgy mozdult együtt - Márványi Péter szavaival élve - "mintha fel lettek volna szögelve egy deszkára." Repült aznap Matuz István és Veres Zoltán is, akiket akkor még szintén nemigen ismertek, azaz Matuz Istvánt ma sem nagyon: ő akkoriban vitorlázórepülő világbajnok volt, Veres Zoli pedig 1995-ben került a világ 12 legjobb motoros műrepülője közé. A repülőnapon világbajnoki bronzérmes volt. Polgári részről repült még a MÉM Repülőgépes Szolgálata, valamint a Bukfenc Brigád, akik motoros gépeikkel lufikat kapdostak el az égen. Ejtőernyősök is voltak, ők három An-2-esből ugrándoztak.
A katonai műsort, ha jól emlékszem, a vitéz Háry László Vegyes Repülőezred An-26-os közepes szállító repülőgépe kezdte.
Ezután helikopterek következtek. Elsőként egy "csirkecomb", egy Mi-2 közepes szállító helikopter érkezett, és szép műrepüléssel lepte meg a nézőket: függeszkedés, hátrafelé repülés, harci fordulók.
A Kisminyó után azonban a Nagyminyó jött, azaz a Mi-8-as közepes szállító helikopter, majd egy Mi-24 harci helikopter a szentkirályszabadjai helikopterezredtől, aki lényegében megismételte a kistesó manővereit, csak egy kicsit látványosabban.
A 24-es után valami roppant érdekes dolog emelkedett föl, és tett pár kört az ámuló nézők feje fölött. A Gak-22 Dinó elnevezésű kis motoros repülő volt az. Hogy mi ezen az érdekes? A Dinó teljes egészében magyar tervezésű és építésű gép volt, az első és egyetlen a második világháború óta. Nagy eredmény volt ez, magyar mérnökök és gyártók közös erőfeszítése! Sajnos erről nincs fényképem.
De már jött is a következő gép, a Honvédség L-39 Albatros sugárhajtású kiképzőgépe, amit akkor nemrég szereztek a volt NDK készletéből, majd a Honvédség MiG-21MF vadászgépe érkezett, óriási dübörgéssel húzott át a repülőtér fölött. Látványos, bár kissé visszafogott műrepülést mutatott be, mindenki legnagyobb örömére.
A 21-es látványos bemutatója után következett azonban csak az igazi attrakció. Ekkor mutatták be ugyanis először az új MiG-29 vadászgépet! A tömeg jó része erre a gépre volt kíváncsi, hát nem is kellett csalódniuk. A gép jött, repült, és igen hangos volt. Észre lehetett venni az emberekben azt a különös büszkeséget, amivel a piros-fehér-zöld felségjelű Fulcrumot figyelték; erre a gépre egészen másképpen néztek még a laikusok is, hiszen nem csak új volt és szép volt, de egyfajta szimbóluma volt a fejlődésnek, az új, szabad Magyarország jövőjének. Ne felejtsük, még alig fejeződött be a rendszerváltás, akkor még reménykedtünk! Különös büszkeség feszítette az ember mellét akkor, 1994-ben, ahogy nézte azt a hatalmas teljesítményű repülőgépet, ami végre nem egy pártállami időkből levetett maradvány volt, amit jobb híján kaptunk, hanem a miénk volt, mi vettük, bennünket véd majd háború esetén, és most nekünk repül dübörögve, nekünk fickándozik a tavaszi égen. Jó volt nézni, őszintén örültünk neki.
A műsor "körítéseként" különféle földi programok is várták az érdeklődőket: a szolnoki ejtőernyősök fegyveres harcászati bemutatót tartottak, a sátrakban meg lehetett nézegetni, tapogatni a Honvédség kézifegyvereit, be lehetett szállni különféle harcjárművekbe (T-55AM, T-72, 2S1 Gvozgyika, BM-21, stb), és mindenféle haditechnikai kutatóműhelyek legújabb világszínvonalú fejlesztéseit is babrálhatta, akit épp ez érdekelt. Akit még ez sem, az elmehetett sétarepülésre An-2-es gépekkel.
Ez volt tehát 10 évvel ezelőtt, de mi van ma? Nos, Besenyei Peti és Veres Zoli ugyan még ma is repülnek, hála a szponzoroknak, de a világraszóló Aerotriga már nincs meg, sem a Bukfenc Brigád. Nem volt rájuk pénz, tudniillik; persze focira mindig volt, és mindig lesz is, de repülni ne akarjon a magyar. Pedig a magyar sportrepülés tele van világbajnokokkal, a siklóernyősöktől a vadászpilótákig. A MÉM RSZ sincs már meg. A Háry László Vegyes Repülőezredet felszámolták, mára már az An-26-osok is mind szétrohadtak, csak Juhász Ferike, honvédelmi vigyorminiszter kedvéért vettek gyorsan egy újat, luxuskabinnal, nehogy megnyomja a kis popóját a deszantülés. A Mi-2-esek sem már állnak rendszerben. A Mi-24-esek ugyan még igen, de a szentkirályszabadjai ezredet szintén felszámolták, és a gépek felét most hajigálják ki a szemétdombra. Átfegyverezni? Ugyan... A Gak-22 Dinó sem repül már, nem lett belőle semmi, ma egy roncstelepen rohad. A MiG-21-esek sorsát is ismerjük, kivonták őket, de természetesen nem vettek helyettük mást; a gépek az esőben rozsdásodnak a bezárt pápai repülőtéren, személyzetük pedig ott helyezkedett el, ahol tudott: ki fagylaltot árul, ki portás lett egy iskolában, mások nyugdíjba mentek. Az egyetlen, ami még mindig repül, a MiG-29-es, de már csak egyetlen repülőezred van, a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső Bázisrepülőtér, ahol néha előhúzzák őket a hangárból, és megcsodálják, mert az éves repültóra-keretből nagyjából ennyire futja. No meg az L-39 Albatrosok, mert azokat olcsó üzemeltetni. Már azt is pedzegette néhány okos politikus, hogy ezekből csináljanak vadászgépet, mert mekkora megtakarítás lenne. Hogy még egy utasszállító gépet sem tudna elfogni, nem érdekes.
Ezek után vajon mi lesz a 2004-es Honvédelem Napja programja? Nos, tessék, itt a hivatalos leírás a www.honvedelem.hu oldalról.
Idén a honvédelem napi koszorúzások után május 22-én a budai Várban várja színes programmal a katonaság a látogatókat. Délelőtt 11 órától a múltat idéző huszárokkal találkozhatnak a Kapisztrán térre fellátogatók, déltől a MH 32. Budapest Őr- és Díszezred zenés alaki bemutatója tekinthető meg, majd a nap fénypontja következik: az egész nap ingyenesen használható repülőgép-szimulátoron megmérkőzik Szabó "Topi" Zoltán világbajnok vadászpilóta és Bochkor Gábor, hivatásos honvédségrajongó. Ezt követi a rendhagyó, katonazenekari kísérettel előadott Megasztár nagykoncert, majd a Honvéd Együttes táncszínháza tart előadást.
Igen, jól olvastátok. Ez minden. Először jönnek a huszárok, mert az kell. Azt hányan tudják, hogy ez a díszhuszár század a Magyar Honvédség egyetlen olyan alakulata, amely maradéktalanul megkapja a működéséhez szükséges támogatást? Biztos ők a legfontosabbak. Ezután felvonul a Budapesti Őr- és Díszezred, akikről azt kell tudni, hogy a laktanyájukat - és ez nem vicc! - az In-Kal Security őrzi! Igen, ez egy őrezred, csak azt nem tudom, mit őriznek. Majd pedig, ezt figyeljétek, a nap fénypontja! Egy fő (világbajnok) vadászpilóta és az újságíró haverja ülnek majd egy PC előtt, játszanak a Lock-On című játékprogrammal, és ezt lehet nézni. Továbbá lesz katonazenekar, és szupermeglepetés, a Megasztár csillagai! És ezek együtt. És még a táncszínház is. Meg az állami humorbrigád paródiaműsora. Ja, és persze Juhász Ferike is beszédet mond. Köszönjük, talán inkább kussoljon. Legalább ezen az egy napon.
| << előző droid | következő droid >> |