DROID-075
2004.05.02.

Van egy kis textfile a vinyómon droid.txt néven, amibe címszavakban összegyűjtöm a droidokat, nehogy elfelejtsem az innen-onnan hallott történeteket, mielőtt publikálhatnám őket. Pillanatnyilag három rendőr és egy politikus állnak sorban, ám jobbról előzi őket egy iskolaigazgató, akinek történetét levee küldte el.

Véget ért a suli, végre mehettünk el ebből a droidzónából. Összepakoltam a cókmókom, mentem le a lépcsőn, mire szembejött velem kamuzós osztálytársam, 20 centire kinyílt szemekkel, a következőket ordítva: "NINCS 1 FT-od???" Csodálkoztam is, hogy a gazdag, pózergatyós, divatdeszkás gyerek miért kér tőlem ilyet. Hát, véletlenül nem volt. Kérdeztem tőle, mit csórizik, de nem akarta elmondani, csak annyit, hogy neki 1 darab magyar állami forint kell. Egészség. Na de miért? Addig faggattam, amíg végre ki nem bökte, hogy a földszinten található Dallmayr Café automatánk 1 Ft bedobása után 143 forintot ír ki. Na persze, nem vagyok olyan droid, hogy ezt beegyem, mondtam is, mint az ovisok, hogy hiszem ha látom. Le is mentem vele, és közben azon járt a fejem, ilyenkor kéne 1 Ft, amit mindig nagylelkűen a boltban hagyunk. Nahátszóvalkéremszépen, le is értünk a kafféautomatához, és bedobtuk az egyest. Nem hittem a szememnek! 143! Ez a három szám rajzolódott ki szépen az automatán. Nayo. Elhiszem. Nyomtam egy szódát (lévén, hogy csak 30 ft) és jött a visszajáró. Megjött a másik haverom, ő is bedobta, neki is bejött. Aztán lejött 2 negyedikes kis droid, és bedobták ők is...

Csakhogy akadt egy kis zűr. A gép elkezdte kidobálni a tízeseket, a takarítónő/portás duplaállású emberszabású pedig odajött, és kérdőre vont minket, hogy mi a jó büdös életet művelünk. Aztán kijelentette, ő most felmegy az igazgatóhoz. Na mondom, kurva jó. Lejött az igazgatóhelyettes csaj, miközben hallottam az osztályfőnököm hangját.

- Ki kell hívni a rendőrséget! Azonnal!
- De hát ezért nem hívhatjuk ki...

Aztán elmeséltük, hogy is van ez a 143 forint, jó magyar becsülettel. Erre az osztályfőnök megint rákezdte, hogy márpedig a hívjuk ki a rendőrséget. Szegény, biztos nem volt vele tisztában, hogy 10 000 forint alatti ügyekért nem lehet kihívni a rendőröket. Na mindegy. Kihívták őket, a rendőrség két utcával lejjeb volt, ki is jött két fakabát, azt hitték, loptunk vagy ilyesmi. Elmondta az igazgató, hogy mi történt, a rendőrök meg csak néztek, nyitogatták a szemüket... Nem erre számítottak. Aztán elárulták az osztályfőnöknek, hogy 143 forintért nem lehet kihívni a rendőrséget, és kérték a személyi igazolványát, hogy kiállíthassák a büntetést, hiszen indokolatlan riasztás történt. A másik rendőr ideges arccal elküldött minket haza (szvsz csak az igazgató miatt nem mindjárt a picsába). Nahát, nahát. Haza is mentünk. Másnap egy szép beírást kaptunk... idézem: "Az italautomata hiányosságát pénzkeresés céljára kihasználta. Kérem a szülőket ekkor és ekkor..." :) Ez az igazi droid!

Egyetértek, és csak szomorúan bólogatok, hogy sajnos a magyar közoktatás tele van ilyen fontoskodó senkiháziakkal, akik csakis büntetések és fenyítések osztogatásában tudják kiélni magukat. Csak egy kis adalékot szolgáltatnék, ha már az automata - mint elhangzott - a Dallmayr cég tulajdona volt. Annak idején - 1999-ben - én készítettem a Dallmayr magyar weboldalát. Tudni kell, hogy ez a cég franchise rendszerben dolgozik, azaz nem maga helyezi ki és tartja karban az automatákat, hanem megbízott üzletkötőkkel dolgoznak, akik nem a cég alkalmazottjai, hanem külső partnerek. Egy ilyen üzletkötő rendelte meg az oldalt, egyébként nagyon jó fej arc volt, rendben ki is fizette, amikor elkészült. Közben megtudtam, hogy az Alois-Dallmayr egy müncheni székhelyű német cég, akik mintegy háromszáz éve vannak a kávészakmában, és erre roppant büszkék.

Nem telt bele két hét, hogy a weboldalt kiraktuk, kétségbeesetten hívott a srác, hogy azonnal szedjük le, mert a Dallmayr vezetője magából kikelve üvöltözött vele a telefonban, hogy hogy képzeli ezt. Az illetékes droidok ugyanis rettentően felháborodtak azon, hogy hogy jutott eszébe egy 300 éves, patinás cég nagy gonddal felépített imázsát rombolni egy ilyen modern hülyeséggel, mint egy weboldal! Ez nem illik az ő 300 éves patinájukhoz, tetszikérteni? Azóta persze megjött a józan eszük, és pár évvel később mégiscsak csináltak weboldalt, de 1999-ben ez még túl modern volt nekik.