DROID-643
2006.08.24.

blog   droidzóna   levrov

Nagyon-nagyon régi történet ez, abból a korszakból, amikor még át kellett vinni egymáshoz a számítógépeinket, ha LAN partyt akartunk rendezni. Hú, van is ennek már vagy hat-nyolc éve. Akkor még IPX-en mentek a gámák, ami tízből egy esetben jó, ha működött, az összejövetelek elmaradhatatlan része volt az okádék hálókártya-driverek hergelése, bűvészkedés config file-okkal hajnali kettőkor, kóla az éjjel-nappaliból, sej-haj. Mit tudtok ti, mai fiatalok erről, hisz nektek ott a szélessáv, szocializálódni meg a chatre jártok...

Elkalandoztam, bocsánat. Szóval, az ilyen házi LAN partyk szerves része volt a számítógép-cipelés, gyakran bizony este tíz-tizenegy felé, vagy még később, autó híján gyakran BKV-val. Nekem is volt részem ilyen hurcolkodásban, s bizony én is tapasztaltam, hogy a rendőrök vajmi kevéssé járatosak a cyberkultúrában, mert rendszeresen állítottak meg bennünket is, hogy ugyan hová viszünk egy PC-t az éjszaka közepén. Akárcsak e nevezetes történet ismeretlen szereplőit, akik egy feledésbe merült LAN partyra igyekeztek. Mondták a srácok, hogy ide és ide mennek, hálózatos játék, tetszik érteni, biztos úr, összekötjük dróttal, és akkor egymást lőjük, ez ilyen új dolog, érti? Értette is Kovács 23., meg nem is, ami persze máris gyanús, hiszen amit nem értünk, arra jobb odafigyelni, végül arra jutottak a járőrtárssal, hogy egyértelmű törvénysértés hiányában nem foganatosítanak intézkedést, de azért a számítógépek számát felírják, mert mit lehessen tudni. A klasszikus felállás szerint - egyik ír, másik olvas - nekikezdtek a feladatnak, egyikük diktálva a számítógép hátán talált feliratot a másiknak:

- Ácé per décé, hullám, kettőszázhúsz vé...