DROID-608
2006.06.20.

blog   droidzóna   levrov

Következő droidvadászunk Kitalátor névvel illette magát. Hogy ez azt jelenti-e, hogy a történet nem igaz? Lehet, de nem úgy néz ki - sajnos a hülyeség határtalan.

K. Jani Edelényben volt bányász. Valahonnan Mátészalka környékéről költözött oda a szoc.prosperity okán. Nem lehetett könnyű gyerekkora, talán a szénhidrát-hiány miatt. Gondolkodása és beszéde feltűnően lassú volt, de egyébként rendes, dolgos kommunistaként (ő az egyetlen, akiről ilyet mondtak a környéken) ismerték.

A '80-as évek közepén történt, hogy felépült a görögkatolikus templom Edelényben. Hivatkozva Hazafias Népfrontra meg a szövetségi politikára, a pártbizottság kirendelte a párttagokat is a templomszentelésre. Jani barátunk unalommal elegyes meghatottsággal csapódott munkatársához, kérve, hogy mutassa, mit is kell csinálni ilyen helyen. Meg is történt, aminek kellett, Szilárd püspök záróáldást adott, és következett a miroválás. Erről anyit illene tudni, hogy egy, a kereszténység gyökerétől ismert, ún. szentelmény, amiben bármely jóakaratú ember részesülhet, vallásától függetlenül. A pap egy illatos olajkészítménnyel az előtte álló ember homlokára rajzol egy keresztet, miközben azt mondja: Krisztus közöttünk! A hívők erre a Van és lesz! választ adják. No, az emberek szépen sorbaállva megindultak a papok felé. Jani barátunk is szépen követte tőle vagy egy fejjel magasabb munkatársát, aki kinézett egy kellően értelmes rokon papot, rákacsintott, és háraintett a fejével. Jani került a pap elé, aki emelte az ujját az áldó olajkenetre. Jani meghökkent.

- De tisztelendő úr, én nem vagyok katolikus!
- És?
- Én párttag vagyok!
- És?
- Meg párttikár... - Na és?
- Meg még református is!!!
- Nem baj...

Megkapta a kenetet.

A másik története már kezd városi legendává válni. A békeharc utolsó éveiben tartottak egy nagy, összevont pártértekezletet Miskolcon, ha jól emlékszem, az utolsó MSZMP-kongresszus előkészítéseként. Nagyon elhúzódott a dolog, hosszú előadások, időnként szavazások rabolták az időt. A virsli hűlt, a sör melegedett, a dohányosok meg kínjukban már rágták a Fecskét. No de minden rossz véget ér egyszer, a levezető álnok feltette az ominózus, kitolongás előtti kérdést, hogy "akar-e hozzászólni valaki, elvtársak?"

Jani rögtön fellökte a kezét, hogy ő - igen. A dohányosok elkezdték tervezni a következő munkásőr-gyakorlat sajnálatos balesetét, míg Jani megkapta a mobil mikrofont. "Nyugodt", lassú beszédével elkezdte:

- Kedves elvtársak! Csak azt akarom mondani...

Ekkor valamelyik mögötte ülő nikotinfüggő nem bírta tovább, és Jani lelógatott bal kezének hüvelykujja alatt begyújtotta az öngyújtóját.

- ... HOGY AZ A BETYÁR Q... ISTEN BASSZA MEG!!!!!

Több hozzászólás nem volt.