DROID-604
2006.06.15.

blog   droidzóna   levrov

- Szabad a taxi? - kérdeztem a kocsi mellett ácsorgó, meglehetősen bamba képű, középkorú pasastól.
- Szabad. De ööö... mi ez? Tűzszerész... egyesület? - bökött a polómon díszelgő feliratra.

Ebből a meglehetősen egyéni polóból úgy öt darabot csináltunk Loydival, amikor egyszer rátenyereltünk egy vágóplotterre.

- Az - hagytam rá.

Beszálltunk a kocsiba, elindultunk. A pasas oda-odapislogott a feliratra.

- Amatőr Tűzszerész Egyesület?
- Az.
- Akkor maga biztos ott volt most, amikor az a katonatiszt felrobbant. Ami volt a hírekben.
- Nem voltam ott.
- Mi történt ott?
- Mondom nem voltam ott.
- Jó, de maga tudja, mi történt, nem?
- Hát mi, baleset. Felrobbant szegény, meg is halt.
- Hát de az hogy lehet? Felrobbantották?
- Dehogy robbantották. Baleset érte.
- Hogy lehet az?
- Volt katona, nem?
- Voltam.
- Hallotta azt a szót, hogy fegyverbaleset?
- Jó, de hát a tűzszerészeknél ilyennek nem volna szabad történnie!
- Máshol sem kellene.
- De akkor is, hogy lehet az, hogy ilyen történik!
- Mit tudom én. Valamit elcseréltek, úgy hallottam.
- De maga ott volt, nem?
- Mondom nem!!

A droid - mert az volt - elemezte egy kicsit a hallottakat, majd visszatért az alapkérdésre.

- És maga tűzszerész? Ilyen... bombákat hatástalanít?
- Nem.
- Miért?
- Mert nem engedik.
- De maga ilyen... egyesületi tag, nem? Izé... hivatásos katona?
- Nem. Én csak egy egyszerű, amatőr tűzszerész vagyok.
- Akkor nem értem.
- Ez olyan, mint az önkéntes rendőr. Az se intézkedhet. Az amatőr tűzszerész is ilyen. Nem nyúlhat a bombához. Csak nézheti.
- Aha... És akkor mit csinálnak?
- Erkölcsi támogatást nyújtunk az igazi tűzszerészeknek, és meggyászoljuk őket, ha felrobbannak.

Megint hallgatás következett, míg a Lánchídra ráfordultunk.

- De hát ki megy el tűzszerésznek?
- Aki az akar lenni.
- Jó, de... mire jó az? Ha így felrobbanhatnak?
- Benne van a pakliban.
- Gyakran van ilyen?
- Igen. Tavaly is több száz tűzszerész halt meg.
- Több száz?!
- Igen.
- És a tévében miért nem mondtak erről semmit?
- Hja, a média ilyen, elhallgat mindent.
- A mocskok!
- Azok.

Taxisunk egy kicsit rágta a hallottakat, majd elkönyvelte a dolgot a zsidó világösszeesküvés eredményének.

- És maga hogy lett tűzszerész? - kérdezte ismét.
- Az akartam lenni.
- És hogy... hogy csinálják ezt? Mármint hogy hogyan hatástalanítják a bombákat?
- Hát, melyiket hogy. A legegyszerűbb módszer, ha rádobunk egy nagy követ.
- De akkor felrobban...
- Igen... Sajnos nagyon sok tűzszerész meghalt így. Főleg amatőrök. A mi egyesületünkből is. Azóta van ez a rendelet, hogy amatőrök nem hatástalaníthatnak.
- És a... az igaziak? Azok miért csinálják?
- Mert katonák. Ez a dolguk.
- Ők hogy dolgoznak?
- Kiválóan. Horvátországban például tavaly több százezer aknát szedett fel egyetlen szakasz.
- Több... százezret? Hogy?
- Aknaekével. Egy traktor elejére felszerelnek egy ilyen nagy, páncélozott ekeféleséget, és azzal túrják ki az aknákat a földből.
- És... nem robban fel?
- De, néha igen. Azért van a páncél. De van, hogy robottal dolgoznak.
- Robottal?
- Ilyen kis markológéppel. Vagy kutyával.
- Bombakereső kutyával?
- Nem, aknakiásó kutyával... Odaküldik a kutyát, az kiszagolja az aknát, kikaparja, és odaviszi a tűzszerésznek.
- De hát nem robban fel?
- Nem, mert egészen kis testű kutyákat használnak. Például palotapincsit. Az akna húsz-harminc kiló nyomástól robban, de a kutya öt sincs, az nyugodtan rámehet.
- És kiássa?
- Persze. Okos kutyák ezek.

Taxisunk megint hallgatásba burkolódzott.

- De igazából nem is az a baj, hogy minden tele van aknákkal - szakítottam meg merengését. - Hanem hogy lopják őket.
- Mit, az aknákat?
- Igen... Van, hogy leraknak egy aknamezőt, és mire odaér az ellenség, egy darab sincs, mert széthordják a cigányok.
- Tényleg?
- Persze. A rezet meg az alumíniumot szedik ki belőle.
- A mocskok... Már ezt is?
- Bizony, a cigányok már csak ilyenek. Már háborúzni se lehet tőlük nyugodtan.

Megérkeztünk a Blahára, kifizettem a fuvart és elbúcsúztam.

- Aztán vigyázzon magára - szólt utánam a sofőr - nehogy maga is felrobbanjon!
- Igyekszem - nyugtattam meg, és a metró felé vettem az utat.