DROID-422
2005.08.18.

blog   droidzóna   levrov

A mai droid lehetne az az ózdi cigány, aki a napokban egy nyolcadik emeleti lakótelepi lakást próbált kirámolni, ám a szomszédok kihívták a rendőrséget, s azok csodák csodája, még azelőtt kiérkeztek, mielőtt az alsóbbrendű elpucolt volna. A hülye drapp, ahelyett, hogy megadta volna magát, magára zárta a lakást a rendőrök elől, majd kihajigált néhány párnát az ablakon, és azokra ugrott, hogy puhára essen... Hát, én csak örülök, hogy megint eggyel kevesebb van. Valaki terjessze fel Darwin-díjra.

A mai történet is egy cigányról szól - részben - és egy igen beteg állatról, aki egyrészt rasszista volt, másrészt fegyvercsempész, harmadrészt pedig kissé kattant. A történetet egy bűntársa mesélte egy olvasómnak, a történet pedig utánakereshető, ha van valakinek kapcsolata a BM tűzszerész szolgálatával.

Történt egyszer, még a kilencvenes évek elején, hogy fegyvercsempész barátunk két társával egy dél-magyarországi vasútállomáson üldögélt. Lábuknál hevert néhány zsák áru, most hozták Szerbiából. A nagy melegben, a vonatra várva kissé elbambultak, egyszer csak azt vették észre, hogy a kettyós haver zsákostul eltűnt. Elindultak megkeresni, s rövidesen meg is találták az állomás túloldalán. Éppen egy padon alvó romát rakott körbe komótosan gyalogsági aknákkal... Mondom, kissé rasszista volt. Aztán hátrébb ment, és nekiállt kavicsokkal dobálni a cigányt.

Lett volna hecc, ha a terv sikerül, de a cigány szerencséjére felismerte, mivel is lepte őt meg ez a jóember, és felugrás helyett segítségért kezdett óbégatni. Jöttek a rendőrök, aztán a tűzszerészek, a vicces fiút meg elrakták a hűvösre egy kis időre, bár állítólag elég hamar szabadult. A társai leléptek.