DROID-388
2005.06.10.

blog   droidzóna   levrov

A minap ez a hülye Loydi felgyújtott egy cigányt. Normális? És még meg is írta.

Viszonylag nyugodt, kellemes délutánnak ígérkezett a mai, egészen addig, amíg nem keresztezte utamat egy C kategóriás állampolgár meg a tesókája. Utóbbi szerintem még most se tudja, hol van, ezért kár is foglalkozni vele, elvégre nem igazán volt aktív részese a történteknek. Na, de mi is történt?

A Déli pályaudvar előtt egy megállóval leszálltam a 61-es villamosról, s igyekeztem volna át a zebrán, amikor is két, láthatóan koordinációs problémákkal küszködő Győzike-palánta támolygott szembe velem. Ruházatuk alapján csövesnek definiáltam volna őket, a kezükben szorongatott Tesco-szatyor tartalma sem volt kétséges. Kellőképpen szétszívott fejjel, kezükben a szimatszatyor távoli leszármazottjával bevágódott elém az egyik drapp, a haverja meg bambán nézett a háta mögül, míg az a következő magasröptű párbeszédbe kezdett:

- Há aggyá má téz forintot te csaavó!
- Nincs apróm.
- Nem a faszt nincsen bazmeg, mit kamuzol má?
- Mondom hogy nincs, kopj le.
- Ne hazudozzál má, tudom hogy van, na ugorjá bele a zsebedbe me széjjel szurkállak te cigány!
- He? Én vagyok a cigány? Néztél te már tükörbe?

Erre persze elvörösödőtt a feje, előkotorászott egy bicskát, és igen agresszív arckifejezéssel indult meg felém. Spontán ötlettől vezérelve elővettem stukkert, amiben az első lőszer mindig vaktöltény, s azzal a mozdulattal egyenesen telibelőttem a srác kezében díszelgő szimatszatyrot, ami tartalmából adódóan igencsak gyúlékony kategóriába tartozott.

Több se kellett a "csomagnak", a Farkasréti temető öröktüze nem égett még akkora lánggal, amekkorák hirtelen felcsaptak a cigány kezében. Még arrébb is kellett ugranom, hogy engem ne gyújtson fel vele. A lángok az egész karját ellepték, már a válláig értek, de el nem dobta volna a drága motyóját, csak rázogatta, hátha kialszik! Amikor végre tudatosult benne, hogy ezt bizony már nem tudja megmenteni, végre elhajította a lángoló csomagot, és sietve magát kezdte el csapkodni, ugyanis a hirtelen fellángolásában már a pólója is tüzet fogott. Barátjának rövidesen kezdett leesni a húszfillér, s tudományos megfontoltsággal a következő megállapításra jutott:

- Hö... Ég a Feri!

Nem vártam meg a műsor végét, visszaraktam a fegyvert a tokjába, és indultam tovább úticélom felé. A villamosmegálló népes tábora lefagyott arckifejezéssel, dermedten bámulta a két idiótát, akik előtt, a földön még mindig lángolt a szállítmányuk.

Szóval aki égő cigányt látott ma délután a Déli pályaudvar környékén, attól ezúton is elnézést kérek a kellemetlenségért. :)