DROID-366
2005.05.18.

blog   droidzóna   levrov

Az alábbi droidtörténetet Alesi küldte nektek. Nem, ez nem a gáztól felrobbant disznó régi legendája. Csak olvassátok.

Ismerősöm apja mentős, életének egyik csúcspontjaként értékeli, hogy jelen lehetett e legenda születésénél. Lássuk hát.

Történt egyszer egy szép téli napon, még a nyolcvanas években, hogy széles nagy Alföldön disznót akart vágni egy család. Ebben semmi különös nincs, sok család élt és él ezzel a lehetőséggel, ámde a disznótoros családias és örömteli ceremóniáját bizony sötét felhők árnyékolták be. Kezdődött a dolog azzal, hogy a családfő rendőr volt, és rendőrökből állt a család is, s így a disznóvágás alakulata is. Ez persze nem jelent semmit, ha rendőrök, hát Istenem. Ám a disznóvágás előtti napon rájöttek, hogy nincs patron a disznóvágáshoz használatos pisztolyhoz, és bizony késsel se akarja senki megszúrni a malacot, mert nem könnyű egy visítozó, mozgolódó, majd' kétmázsás állat szívét eltalálni.

Jött a korszakalkotó ötlet: szolgálati fegyverrel fejbe. Ezzel az ötlettel hajtották álomra fejüket, majd másnap reggel szépen kihúzták a malacot a placcra. Fegyver elő, és durr. Sajnos, az első durr két eredménnyel járt: az egyik, hogy a malac igen vastag és kemény koponyáján a golyó új útvonalat jelölt ki magának, és ez bizony a lövést leadó rendőr lábfeje felé mutatott. A másik, hogy a vesztét érző állat rájött, hogy itt bizony nem oltás lesz, hanem kivégzés. Ettől aztán teljes erejéből menteni kezdte a menthetőt, vagyis az életét.

Mit tehet ilyenkor a kivégzőosztag megmaradt része? Mentőt hívnak a meglőtt bajtárshoz, és bosszúból végeznek a döggel. Tehát jött a második durr, majd a harmadik. Sajnos ismét nem a disznó került a földre. Elsőre a malac berántotta egyik fogvatartóját, így a fickó karját kapta el a golyó, szerencsére csak könnyebb sebet okozva. A második durr már pontosabb volt, fejre ment, de a malacra nagyon vigyázott az őrangyala, mert ez a lövés is lepattant, és megtalálta a harmadik rendőrt. A mentők persze az elfojtott röhögéstől könnyes szemekkel látták el a két lábonlőtt rendőrt és a könyebben sérült harmadikat. Gyesznónk ádáz ellenfelei, beismervén droidságukat, pár évre rá elköltöztek a városból. A nép igazi hőse a végül tisztes kort megért malac lett, aki, méltóan halhatatlan híréhez, végül természetes halállal távozott e világból...