DROID-253
2005.01.02.

blog   droidzóna   levrov

Jobb híján megint a levelezőprogramom Droidsztorik mappájához fordulok anyagért. DarkMark története, melyet néhány nappal karácsony előtt küldött, éppen megfelelőnek tűnik a mai napra.

A droidhalász és a tenger

Történt ma, hogy kénytelen-kelletlen el kellett mennem a Cora bevásárlóközpontba, ahol a szokásos karácsonyi nyüzsgés volt, karácsonyi zenével, undorító, pacsmagszagú, tolakodó tömeggel. Ez így, az ünnepek előtt szokásosnak is mondható, már-már unalmas lett volna, amikor a következő zajra lettünk figyelmesek ivólékeresés közben.: placcs-platty-placcs-csobb...

Odaértünk a pontyakváriumhoz, hát azt láttuk, hogy egy kockásinges, öregedő fazon nagyban ügyködik valamit, már kisebb tömeg állja körül. Közelebb értünk, és láttuk hogy a műanyag kosarával halászik! Egy ponty már a földön vergődött, a hangok is tőle származtak. Az öreg könyékig turkált az akváriumban a kiszemelt állat után, hajkurászta a kosarával a következő prédát. Közben befutott a biztonsági őr is.

- Megkérdezhetem, mit csinál itt?
- Kifogom a halat! - azzal folytatta tovább a halászatot.
- De ezt nem így kéne, szól az eladófiúknak és ők kifogják magának.
- Ó, de azt úgyse tudják, meg amúgy is kit zavar hogy én itt halászok...
- De uram, ennek nem ez a módja.
- De hát akció van az élő pontyra, látja, ki van írva!

A biztonsági őr ennél a mondatnál jött rá, hogy feleslegesek az észérvek, és kicsit hangosabban nyomatékosította, hogy hagyja abba a tevékenységét, amit az öreg párbeszéd közben is folytatott, igaz, csak fél kézzel és vaktában.

- Mi maga itt? Főnök? - kérdezett az vissza.
- Nem, én biztonsági őr vagyok. Tegye vissza az állatot, és álljon sorba, majd az eladók kihalásszák a pontyot.

Az öreg látta hogy hasztalan lenne a további ellenállás, merthogy a biztonsági őr volt vagy 2 méter, meg amúgy is, csupa víz lett mindene. Némi morgással kisérve beállt a sorba.

Hát, így zajlik Miskolcon egy ünnep előtti nap a Cora áruházban.