DROID-185
2004.10.06.

Rövid leszek, mert már megint egy vonathoz sietek, kevés az idő a blogra. Röviden csak annyit szeretnék elmondani, hogy elkészült és kapható a Droidzóna poló. Örüljetek, de főleg vegyetek.

És most a napi droid. Mivel én már megint nem érek rá, Rutin viszont nem tud szabadulni a szófosástól, megint tőle kaptok pár tucat sort. Nem baj, jól nyomja. Tessék.

Droidok a föld alatt

A misztikus cím egy, a fővárosban lakóknak sajnos mindennapos jelenséget takar, jelesül az aluljárók bentlakásos droidjait, e mindannyiunk által imádott lényeket, akikről elmondhatjuk – szaguknál csak a modoruk lehet zavaróbb...

Mindenki okulására, hosszas kutatómunka után elkészítettem egy monográfiát az Örs vezér téri aluljáró faunájáról – íme:

Ha a metró felől érkezünk (ez az én esetemben az esti, morcosabb állapot), az első vonalban a baloldalt, a lépcső alján szerényen kolduló vak jóemberrel és a szórólaposok előfrontjával találkozunk. Előbbi az elviselhetőbb verzió, tényleg vak, bár egyszer láttam, hogy az üdvözült kolduló-arckifejezést jóval világibbra cserélte, amíg elszívott egy dekket... Az utóbbiak úgy veszem észre hogy cserélődnek, és egyszerűen csak ki kell kerülni őket. Van viszont egy olyan gyakori egyed, aki szendvicsember is egyben, valami koszvadt háztartásigép szervízt blamál (inkább, mint reklámoz) a jelenlétével. Neki, és egy szikár, szemüveges, pszihó orcájó szórólapos tagnak van az a technikája, hogy az elhaladás előtti utolsó pillanatban, villámgyorsan nyújtják oda a szemetüket, így gondolom néhányan reflexszerűen elveszik azt. Én a szemüvegest egyszer már befenyítettem azzal, hogy változatlan sebességgel továbbhaladtam, a kiskeze meg majdnem letörött...:)

Beljebb bal oldalt szokott lenni a qtya-macska járóka. Ez végülis engem nem zavar, sőt, akinek háziállatra van szüksége, annak kapóra is jöhet a dolog. Van azonban sok-sok droid polgártársunk, akik, meglátva az állatkölyköket, eszeveszett fordulókat vágnak be a tömeg közepén, hogy odanyomuljanak - na ők már zavaróak... Általában csak percek kellenek, hogy a szerencsétlen kiskutyákat és macskákat körbevegye egy visongó, egymást taposó droid-burok, akiknek ugyan esze ágában sincs hazavinni egyik kölyköt sem, de legalább egy jót nyunyoghatnak, meg ijesztgethetik szerencsétleneket. Remélem egyszer valamelyik beesik a macskák közé, hogy jól kidekorálják az orcáját, hehe. Mellesleg ez a jelenség időszakos, és viszonylag ritka, mármint a járóka kitelepülése.

Szintén időszakos, azt hiszem heti egyszeri attrakció az Aluljáró-szekta. Ez egy felkészült banda, transzparensekkel is akadályozzák a forgalmat. Szórólapos osztaguk általában vonalban fejlődve zárja le az egész keresztmetszetet. Ideológiájuk a szokásos, itt a világvége, jön a sátán ideje, úgyhogy térj meg, vagyis adj pénzt az egyházunknak, blabla. Egyszer két átszellemült középiskolásforma ügynöküknél lemértem, hogy meddig képesek beszélni egy kifejezéstelen arccal a lelépésükre váró, walkmanes emberhez - nos, végtelen ideig, így kénytelen voltam levenni a fejhallgatót, és elzavarni őket a zivatarosba. Ez a banda az aluljáró jobb oldalán helyezi el az akadályokat, többynire az Árkád bejárata felé. (Itt jegyzem meg: az Árkád bejárati folyosója relative tiszta, talán a biztonsági őrök miatt, de lehet hogy csak mert erre relative kisebb a forgalom.)

Közvetlenül az Árkád felé vezető folyosó bejáratánál vannak a csiptetősmappás gyermekrák-ügynökök. Ezek ilyen-olyan (nem létező) alapítványoknak gyűjtenek vagy méginkább egy kis zsebpénzt maguknak. Ez az egyik legócskább trükk, TV-rádió-újság-fridzsider-porszívó bemondta/megírta már, hogy átverés. Egyszer próbából én is végighallgattam az egyiket, a rizsa a szokásos szívszaggató semmitmondás halálosan beteg, szexuálisan molesztált háromfejű gyerekekről, akiken csak itt csak most segíthetek, ha adok egy ezrest. Na ja. Persze. Anyám meg három éve salakmotorozik. Droidok.

Az Árkád folyosó vonalától középen, majdnem a főfolyosó végéig tart az aluljáró igazi urainak, mindannyiunk által imádott etnikailag bonyolult polgártársainknak birodalma. ők csapatosan közlekednek, papírdobozokról árulják a "százépaprikát", (erről Tomcat mester már értekezett anno) meg a "százasékétcsokit". Megfigyelőket is alkalmaznak, akik riasztják őket, ha jön a yard. Ez a legnépesebb, leghangosabb, legbüdösebb csürhe az aluljáróban, ezért szemet gyönyörködtető, amikor menekülnek a rendőrök elől - csak ez ritkaságszámba megy, és nem is igazi menekülés, csak az áru mentésére szolgáló taktikai visszavonulás. Azok az alkalmak, amikor a cigványok nincsenek jelen, ünnepnapnak számítanak az aluljárót rendeltetésszerűen használók életében.

Velük, és az Árkád bejáratával szemben van Playback Tata territóriuma. Gondolom más is konstatálta, hogy a Playback Tata személye cserélődik. Igazából csak a device stabil (gagyi keyboard, teszkószacskóba rejtett akksival és pár agyzsibbasztó vénemberslágerrel a memóriában) de eddig már legalább három, különböző egyedet láttam mögötte cigarettázni, a plafont nézni, stb. Zenélni egyik sem tud, de a legutóbbi, pofátlan állatfaj már a koszos mancsát sem rakja a billentyűzetre, mert minek. Mondjuk tény, hogy csak mocskosabb lesz tőle az amúgyis viharvert cájg. Nemrég keményen felturbózták a produkciót, mégpedig három darab, lufikat, kismacskát és csecsemőt ábrázoló képeslap kihelyezésével. Bravisszimó. Sajnos Playback Tata hangereje általában elég ahhoz, hogy közvetlen távolságból élvezhetetlenné tegye a walkmanben szóló zenét, ha csak nem fülrepesztő kakaóval nyomatod.

Tovább haladva, bal kéz felől a kivezető folyosóban szoktak idegeskedni azok az öreglányok akik fejtett babbal, virággal és egyéb, háztájiban termelt, adómentesen eladni szándékozott terményekkel orgazdálkodnak. Engem ők sem zavarnak különösebben, viszont úgy tűnik, a fakabátokat igen, mert általában őket szokták a legkeményebben elkapni... Biztosan azért, hogy beljebb a dzsipóknak legyen ideje elpakolni az árut. Zseniális.

Ennek a folyosónak a betorkolló végében szokott ülni Mr. Lepra. ő egy igen-igen visszataszító, rothadó koldus volt, de egy ideje nem látom, talán időközben ő is belátta, hogy állapota összeegyeztethetetlen az élettel. Amíg aktív volt, hangos, erőszakos koldulásával, közszemlére tett üszkösödésével és persze fehérember számára elviselhetetlen szagával hívta fel magára a figyelmet.

Végül, levezetésképpen a HÉV-hez vezető kijáratnál ott találjuk a Susogós Kölyköt, ő etnikailag a megtisztelő “cigánysuttyó” rend tagja, feltünően tiszta (!!!) susogós melegítőben és patacipőben feszít - és Fedél Nélkült árul... Érdekes. Szerintem a maffia keze lehet a dologban, mert rajta kívül más ezt a mesterséget nem meri űzni odalent. Egy időben azt játszotta, hogy fejjel lefelé fordítva, szórólapnak álcázva nyomta oda az áldozatnak a Hajléktalanpravdát, és ha valaki jóindulatúlag elvette, attól mindjárt követelte az árát - de erről valami csoda folytán leszokott, esetleg a jónép gyúrta ki azt a képességet, hogy megkülönböztessen egy A/4-es, töküres hátlapot egy A/5-ös, nyomtatott szórólaptól. Vagy valaki lecsapott neki egy sallert. Bár úgy lenne...

Mellette ácsorog az Elemes Zombi, ez egy elaggott alkesz, aki iszonyú gagyi elemeket árul - perszehogy százé'. Az “áru” –egyszer megnéztem közelebbről- valami olyan szar, amiért még kínában is szabotázzsal vádolnák az előállítót, viszont a színe megegyezik a duracell-ével. Ügyes... Illetve béna, aki ezt beszopja.

Végül, mikor már feldereng a fény a kijáratnál, még egy rakás szórólapost kell kikerülni, és már kint is vagy Ombre! Pihenj egyet - mert holnap újra végig kell csinálnod, oda-vissza...

Megjegyzem, hogy reggel ez az oldal a súlyosabb - itt szokott botorkálni Rokkant Mama, aki félelmetes sebességgel üget át a lépcső túlsó végéről, ha áldozatot szimatol, majd a közelében látványosan lebénul, és nyújtja a fehér műanyag poharát...

No és hogy mit lehet tenni, ha történetesen nem elemet/Fedél Nélkült/csokit/paprikát venni jöttél az aluljáróba, hanem mert minden nap erre jársz dolgozni? Nos, a képlet egyszerű: ignorálni kell a sok droidot. Én is csak azért figyeltem oda rájuk egy kicsit, hogy összehozzam nektek ezt az anyagot...:)