Már vártam, hogy tegnapi MÁV-os droidsztori - a Siemens Desiro mozdonyok - kapcsán nekem ugorjanak a vasútmániások, és úgy is lett. Ez már csak így van, írjon az ember egy népszerű műszaki témáról, és mindig jön valaki, aki jobban tudja. Többen hitetlenségüknek adtak hangot a mozdonyok szétszereléséről szóló történet olvasása után. Andó Gergely például jól leugatott.

Tisztelt Tomcat! Utólagos engedelmeddel a MÁV-ra vonatkozó Droidzóna írásaid rendszeresen közzé szoktuk tenni (a forrás említésével) az index vasútmániások fórumán... Sajnálatos módon az utóbbi időben a CÉGről írt írásaid színvonala jelentősen visszaesett, már ami azok valóság tartalmát illeti! Jobb volt, míg saját élményeidet írtad… A tegnapira pl. az alábbi reakció érkeztek: "Hatalmas baromság, amivel a tájékozatlanokat hergelni lehet." "Asszem az ilyesmire mondják, hogy szellemi onánia" Mondták, hogy feliratkoztál Andersen és a Grimm testvérek mellé, mert nem krónikás vagy, hanem mesélő... Mostani, és a "nyugdíjas búcsúztató" írásod is legendákat ír le, ráadásul olyanokat, melyek megtörténte is kétséges! Konkrétan a "kocsivizsgáló" kérdése a búcsúztatáson egy vicc kibővítése. A Taurus mozdonyos írás egy az egyben baromság! Egyedül a Nohab vs. Szergely részben van NÉMI igazság... Tény, a 1047-es sorozatú Siemens mozdonyok pöccre indultak, voltak kisebb-nagyobb problémák vele (www.vasutgepeszet.hu), de a magyar szerelők nem szereltek, nem is szerelhettek szét semmit, az ugyanis a garancia azonnali elvesztésével járt volna. A magyar "műszaki alakulat" kizárólag a technológiában előírt 10 ezer km-enként esedékes "szemrevételezést" végzi el...

A nyugdíjasbúcsúztatón, mint írtam, egy vasútőr ismerősöm személyesen jelen volt. Igaz, nem vett fel jegyzőkönyvet, és nem igazolta videófelvételekkel és hat tanú vallomásával, hogy a történet valós, de nincs semmi okom, hogy ne higgyek neki. Nem szokott történeteket kitalálni. Ha gondolod, megadom a telefonszámát magánban, és beszéld meg vele személyesen. A tegnapi történet valóságtartalmát illetően pedig Micóhoz fordulj, neki is megadhatom a mailcímét, neki pedig egy MÁV mérnök mesélte a mozdonyok szétszedésének történetét. Hogy hol és ki, azt nem publikálom, és ő sem teszi, mert a történet kiszivárogtatása valójában sérti a mérnök titoktartási nyilatkozatát. Mindenesetre nem tudom, és ő sem tudja, hogy valójában mennyire szedték szét a Siemenseket, de nyilván nem csupaszították le őket alvázig, csak belebarmoltak egy-két rendszerébe, ami már elég volt, hogy a mozdony ne működjön többé. A garanciát ez nyilván sérti, de a droid nem azért droid, hogy ilyen kicsiségekkel foglalkozzon.

Micó egyébként hozzáfűzött még pár dolgot a történethez.

Az új Siemens vonatokat Desiro-nak hívják, tényleg nagyon frankó kis dízeles motorvonatok. Ezeket (tudomásom szerint) vették. De nem túl rég kaptak az oroszoktól is motorvonatokat, az orosz államadósság terhére. Olyasmik, mint a Bzmot, csak azért annál sokkal jobbak. Persze azért orosz. Az érdekesség, hogy az orosz motorvonatok darabja 100 millióval többe "került", mint a Desirok, ráadásul annyira sem voltak kész, hogy a saját lábukon tudtak volna eljönni. Ebből a szempontból érdekes infó, hogy a Desirok maguk jöttek.

A homokbeöntés nem a fékrendszerhez kell, hanem van egy külön tartály, ahonnan a kerekek elé lehet szórni, hogy el tudjon pl. indulni durva jeges pályán, emelkedőn. A fedelet azért kellett megtartania az arcnak, mert az orosz gépben sajnos lecsukódik, nem tudja egy ember beleönteni, a Siemensnél ez kicsit konszolidáltabb, ezt próbálta prezentálni a munkás az úriembernek, akinek egyébként része volt az orosz beszerzés előkészítésében. Mondjuk ez nem akkora dolog. A kulcskészlet egyébként igaz, hogy több darabból áll, de gyakorlatilag ugyanaz a fej van mindegyiken, csak van nyeles-racsnis, meg sima csavarhúzó.

Lényeg a lényeg, végre van a MÁV-nak néhány tényleg jó vonata (sajnos én még nem ezekkel járok), de hát munkásököl, vasököl. Érdemes beszélgetni néha a vasutasokkal...

Haladjunk tovább. BiG elmeséli, mi történt a Nohab mozdonyokkal. Mielőtt valaki vele is kötözködne, történetet ugyanígy hallottam néhány évvel ezelőtt, és magam is utaltam a sztorira a tegnapi Droidzónában.

Apám anno a Ganz-Mávagnál dolgozott, mint idegenáru-meós. Sok helyen járt, sok mindenről tudott, többek között mesélte, hogy 200 darab Nohab mozdonyt szerettek volna venni a svédektől. Az első 20 darab meg is jött, próbafutást megkezdték. Mindenkinek nagyon tetszett, pláne, hogy 1 tankolással a Budapest-Záhony-Budapest útvonalat meg tudta tenni. A Szergej ezzel szemben Budapest-Záhony (tankolás)-Budapest módon tudott menni, azaz kétszer annyit fogyasztott. Igen ám, de a szovjet beintett, hogy hogyan képzeljük, imperialista mozdonyokat fogunk mi használni? Hát nem, ott a Szergej, szocialista gazdaságunk csúcsa! A svédekkel felmondta a magyar állam a szerződést, mire a svédek viszonzásul - és jogosan - közölték, hogy akkor ugrott a szerviz és az alkatrész-utánpótlás. Maradt a 20 Nohab, alkatrész nem volt, szépen lassan a "két rosszból összerakunk egy jót" módon elfogytak. Ennyi a Nohab-sztori.

Utolsó hozzászólónk pedig jó hosszan kifejti a témát, és némi droidadalékkal is szolgál... Ja, és más a véleménye, mint első levélírónknak. :)

Az oldalad, a blog és a droidok népszerű az index vasútmániás topicjában, de egyébként is nagyon jó kis oldal, sok látogatóval. Mindíg igyekszel pontos lenni, de legalább kijavítod a tévedéseket. [Khm! :) - tomcat] Nem szeretném, ha a sok látogatóban, aki a droidokról olvas, egy hamis kép alakulna ki a járművekről, na szóval erről írnák egy kis szösszenetet.

A járműjavítókban uralkodó állapotokat, és a MÁV vezetés(ének nevezett embereket) nem kommentálom, olyanok, amilyenek, ez van. Az M62-es mozdonyokról pár szóban. Ez a típus nálunk üzemelt először, ide kerültek az első széria példányok, szemben a máshol már nagyobb darabszámban üzemelt, bevállt M61 Nohab mozdonyokkal. Ez, akárhogy is nézzük, komoly hátránnyal indította a sorozatot. A miértről nem szólnák, egyértelmű, örülhetünk, hogy egyáltalán a 20 Nohabot megvásárolhatta a vasút. Szólnak legendák arról is, hogy az M62-est az M61-esről koppintották, elég ránézni vagy belepillantani, egy szó sem igaz. Az M62-es sorozat elődjei megtalálhatóak az egykori szovjet vasutakon, az M61-es pedig egy amerikai konstrukcióra épül. Éppen ezért nem igaz az sem, hogy az orosz gépekbe egyszerűen tengeralattjáró motorokat építettek, ez Urban Legend kategória. A kocka füstökádó sorozat a kezdeti nehézségeken túljutva azért a mai napig szolgál a vasúton, 50 felújított remotorizált darab további hosszú ideig vontat még a MÁVnál majd. Kissebb német magánvasutak is üzemben tartják még ilyen mozdonyaikat, ez sem mellékes. Állapotuk megítélésénél illik számba venni, hogy míg ezek a mozdonyok élettartamuk vége felé járnak, alig kapnak karbantartást, csak "menjen oszt jó" szinten zajlik a dolog.

Az M61-esekből összesen 20 volt, eleinte csak kivételes vonatokra jutott ilyen gép. MÁVos pályafutásukat jóformán végigkísérte ez a kivételezés, a mai napig 7 darab megvan még, kettő magánkézben immár. Az M62-esekből 300 darab volt, amolyan üsd vágd mindenre bevethető mozdonyok voltak. Míg az M61-esek selejtezésük után múzeumba vonultak vonatként, az M62-esekből jó esetben lámpavas, rosszabb esetben csatornafedél lesz szétvágásuk után. Füstölnek, hangosak, de azért nagyon sokan ezért szeretik őket, nameg jellegzetes dízelmotor és kürthangjukért.

Még egy alapvető tévedés: NEM az M62 Szergejek voltak a MÁV utolsó beszerzései! A 80-as években és a 90-es évek elején elég sok jármű érkezett: a teljes V46, V63 sorozat, a BDVmot, BVhmot, BVmot motorvonatok, és a 80-as évek elején tolató mozdonyok. Az M62 sorozat a gőzöskorszakban a járműpark-fejlesztés első nagydízel beszerzése volt. Az még egy adalék, hogy a MÁV eredetileg úgy kérte, hogy a villamos fűtésű kocsikat fűteni tudja a mozdony, de nem így kaptuk, nem tudták megoldani. Így télen az M62-es vontatta személyvonatok fűtésére egy külön kocsit, un villamos fűtőkocsit használnak, ami nem más, mint egy másik dízelmotor meg egy generátor.. (Beceneve: rezsó kocsi) A Siemens mozdonyok beszerzése a MÁV egyik legjobb döntése volt - szerintem. Egy európában elterjedt, nagy számban használt, bevállt, megbízható mozdonyt sikerült vásárolni ismét. A vásárlással egyidőben egy hosszú távú karbantartási szerződést is megkötöttek ám. A mozdonyok garanciálisak, javításukat nem a MÁV, hanem a Siemens dolgozói végzik javarészt, vagy legalábbis felügyelik a munkát. A különféle csavarkulcsok mellett ma már az egyik legfőbb eszköz a mozdonyra kötött eszköz a diagnosztizáláshoz. Tehát, ezeket a MÁV koszos csarnokaiban még nem szedték széjjel, kicsit sem, ha minden igaz, nem is fogják egyhamar!

A MÁV vezetésére visszatérve még egy kicsit. A Siemens mozdonyok 1047 jelűek, gyári jelölésük ES64U2 sorozat. Elérhető legnagyobb sebességük 230 km/h. DE, jellemző módon, a MÁV nem vette meg azokat az eszközöket, biztosító berendezési egységeket, amivel legalább külföldön - mivel nálunk nincs 160km/h-nál nagyobb sebességre alkalmas pálya, és ezek a mozdonyok sokat futnak idegen országokban - kihasználhatná a mozdonyok elérhető legnagyobb sebességét! Jelenleg van 10 230km/h legnagyobb sebességre alkalmas mozdonya a MÁVnak, amit ezzel az értelmetlen spórolással 160km/h-ra korlátoztak le. Na kérem, ez nem vicc. Van még két jelenleg futó beszerzés szintén érdekes eset. A 6341 és 6342 motorkocsikról van szó. Utóbbi a piros színű, áramvonalas, kényelmes és máshol már nagy számban futó bevállt típus, Siemens gyártmány. Előbbi a kocka, bordázott oldalú, elől M betűvel jelölt (ismerős az M betű? Igen, a metrókról. Na ez is ott készül, ahol a metróink anno) orosz motorkocsik, amiket az államadósság terhére kapunk. A Siemens Desirókkal (merthogy nevük is van) nagyjából az van, mint a mozdonyokkal: Siemens karbantartás, javítás. Számítógép vezérlés, komfort minden szinten. Képzeld el ezeket a csodákat a nyugati motorszínben. Igaz, fedett helyen állnak. De itt vége az előnyök leírásának. Igaz, nincs más hely, ahova rakhatnák őket... Az orosz motorvonatok üzemképtelenül, szétszerelve érkeznek. A beüzemelésük, bár már kb 20 egység érkezett, majdnem mindíg sikertelen feladat. Hetekig próbálják a sorjás, gyári hibás alkatrészekből összetákolni a vonatokat, nem sok sikerrel.

Érdekességképpen: a két jármű meghajtásáról ugyanaz, egy külső beszállító által gyártott un "power pack" gondoskodik. Mégis: két külön világ. A jelenleg elkészült és állagba vett "usgyik" közül talán kettőt-hármat sikerül életre kelteni egy jobb napon. A valaha világszínvonalú motorkocsikat gyártó GANZunk után, a motorkocsik fellegvárának számító Szentes gépészeti főnökségen most orosz államadósságból kapott "mezei metrókat" próbálnak üzemeltetni, összerakni. Magyarország, 2004.

Még egy adalék. A Desiro motorvonatokból a MÁV kérésére egy berendezést kihagytak. Tudni kell, hogy ez egy kész jármű, nem a MÁVnak tervezték, soksoksok fut belőle mindenütt. A MÁV által kihagyott berendezés némi áttervezést igényelt - a szakemberek már ekkor mondták, hogy nem kéne, a vezetés döntött persze - így a jármű nekünk drágább volt, mint másoknak. Most, hogy már itt üzemelnek, a MÁV MEGRENDELTE SOK SOK PÉNZÉRT A KÜLÖN PÉNZÉRT KIHAGYOTT BERENDEZÉSEK BESZERELÉSÉT. Direkt lassan írtam, hogy biztosan jól érthető legyen. Na, erre varrj gombot, kedves Tomcat. Ha megengeded, nagyon demagóg leszek: ezért oly drága a vonatjegy, minden megváltott bérletedből az ilyen akciókat finanszírozod, egy hozzá nem értő vezetés bérét fizeted, és fizeti minden adófizető. Demagógia vége. Remélem sikerült egy kicsit tisztább képet alkotnom, és az ide látogató külföldiek, szétszerelt Siemens mozdonyok rémképét eloszlatnom. Egy személyes kérés a végére. Megbízom benned, ezért a saját valós adataimat adom meg. De nagyon megkérlek, hogy ezeket (sem a nevet, sem az e-mail címet) ne hozd nyilvánosságra. Komolyan kérem, nekem és másoknak is baja lehet belőle. Bizony, ez is a MÁV, a munkavállalóival aláíratott egy nyilatkozatot, miszerint nem nyilatkozhatnak semmilyen formában, és egy e-mail, fórumos hozzászólás is nyilatkozatnak minősül, ha arról van szó, hogy kirúgják-e vagy sem.