Jön a levéláradat. Napi ezer látogató már tekintélyes mennyiségű üzenetet hagy maga után. Sokan jelentkeznek érdekes háttérinfókkal a Carnation Consultingról, úgy látszik ezt a céget tényleg kurva sokan rühellik, de hát nem is csodálom. Azt inkább csodálom, hogy még nem jelentettek fel engem, de hát nyilván nem hiányzik nekik egy drograzzia a cégnél. Van ilyen...

Shagoroth fedőnevű hűséges olvasónk szavai következnek.

Hello Tomcat! Már régóta akartam írni a blog témáival kapcsolatban. Úgy éreztem, hogy a mostani téma miatt muszáj volt írnom.

Pont akartam javasolni, hogy egy ilyesmi témát fel kéne már dobni, hogy milyen volt és milyen lett Budapest. Igaz, hogy én a nyolcvanas évek végén születtem, közel a rendszerváltáshoz, és amit tomcat is írt, hogy aki 77után született az sokmindent, alapvető dolgokat nem tud. De a lényeg az, hogy vannak kivételek. Na erről most nem akarok írni, mert akkor nem azt írnám amit akartam...

Szóval ugye Budapest, mint "kurvamodernváros". Most ahelyett, hogy ismétlem tomcat-et, inkább cska annyit írok, hogy teljes mértékben eygetértek vele -mint általában az összes blog-témával- (szerintem nem is volt még, ami nagyon nem tetszett). Az arabok is ugyanezt gondolják, ami ebben a blogban megfogalmazódott, csak ők kissé durva módszerekkel akarják megértetni magukat. Lehet, hogy hülyén hangzik, de ez így igaz... És a legjobb az egészben hogy a sok 'droid' majd csodálkozni fog, amikor a világ pusztulását hirdetik a trévében. Mindegyiknek elkerekedik a szeme, és cska néz, hogy jaj, most miért pusztulunk el? És ekkor kellene rájönniük, hogy csak saját maguk a felelősek.

Kicsit hosszan írok már, de ezt még leírom: A lakótelepünkön régen, mikor még kicsi voltam, volt 2játszótér. Az erkélyről egy szép fákkal teli dombot, és egy nagy füves területet lehetett látni. Először néztük, hogy a földet feltúrják. Aztán a dombnak a felét "levágták". Majd egy ház-szerűséget raktak a közepére. Utána már látszott, hogy egy új játszótér lesz, úgyhogy mit mondjak, kurvára megörült mindenki neki... Régen vizsgákra az erkélyen nyár elején tök nyugi, madár-csicsergést, a fák szél általi lobogása hallatszott, semmi zaj, tök nyugodtan lehetett tanulni. Következő év: kimegyek az erkélyre, gyereksikítások, mindenki ordibál, bőg a kiskölök, nyikorog az a kibaszott hinta, mert ugye egy csepp olajra nincs pénze a Máltai Pedofilszolgálatnak... A domb kiváló volt régen szánkózásra, idebaszták a fakerítést, a gyerek csúszik le a szánkójával, hát majd' eltörte a lábát...(kitalálhatjátok mi akadt útjába..) Ha sikerül, akkor majd küldök egy fényképet is róla... remélem találok olyat, hogy milyen volt azelőtt, és most milyen... Bocsi, h kicsit hosszúra sikerült, még sokmindent akartam mondani, de ennyi voltam, remélem valaki elgondolkodik rajta... A Földet meg már úgysem tudjuk megmenteni, és ilyenkor érzem, hogy ha legalább 10évvel korábban születtem volna... Shagoroth

Shagoroth megmondta a frankót. Majd valamelyik nap lesz szó a terrorizmusról a blogban is. Jó éjszakát.


<< előző levél következő levél >>