DROID-568
2006.04.26.

blog   droidzóna   levrov

Hosszabb szünet után kezd életre kelni a blog, így a Droidzóna is. Szerencsére (?) a hülyék nem fogynak el, és még mindig sokan veszitek komolyan, hogy ide igenis be lehet küldeni a sztorikat, mert előbb-utóbb megjelennek, van konzerv bőven. Köszönöm mindazoknak, akik a leállás ideje alatt is dobálták tovább a droidokat a postaládába. Egyik legaktívabb levélíróm, Leriel részesül abban a szerencsében, hogy elsőként kerül sorra.

Droidsztori, amit a haverom, Karesz mesélt nekem.

Egyszer együtt bütykölték a gépet ő, egyik spanja és egy szőke koleszoscsaj, aki ugyan nem konyított sokat a PC-khez, de élénken nézelődött Karesz szobájában. Szeme megakadt a dísznövény szerepét betöltő fikuszon, amit látva Karesz közönyös arccal közölte:

- Az a dúdoló fikuszom.
- Dúdoló fikusz? Az milyen? - meresztett nagy szemeket a lány.
- Dúdoló hangja van. Azt vágod, hogy fotoszintetizál a növény, nem? A szénhidrát előállításához beszívja a levelein a légzőnyílásokon a levegőt, hogy legyen széndioxid neki. A dúdoló fikusz bab alakú légzőnyílásai a levelein recézett szélűek, és amikor áthalad rajtuk a levegő, dúdoló hangot hallat.
- Na ne! Tényleg?
- Igen. Néha fel lehet benne ismerni olyan zenéknek a hangját, amiket a fikusz mellett játszottak le.
- Így van - bólogatott a másik srác is mindent értő arccal. - A múltkor én is hallottam, ahogy Brahmst dúdolt!
- Ne hülyítsetek! - mondta vigyorogva a lány, de látszott rajta, hogy az egészet megette.
- De igen. A múltkor is ki kellett raknom a konyhába, mert nem tudtam tőle aludni éjszaka.

A dolog csattanója, hogy a koleszos szöszi egy-két héttel később újra találkozott Karesszal, és bizalmasan félrevonulva megkérdezte, honnan van dúdoló fikusza, mert ő is akar egyet...

Erről eszembe jut egy állítólag intelligens leányzó, akit egyszer azzal hülyítettem, hogy télen a folyókban élő halak a vízbe nyúló fák gyökerei között telelnek, és ha felemel egy ilyen fát, egy csomó pontyot meg harcsát foghat, mert ott kapaszkodnak és alszanak. Napokba telt, mire talált valakit, aki elmagyarázta, hogy mégsem. Városi egyedek közt hasonló sikerre számíthat még a virágzó tarhonyaföld szépségének megkapó szavakkal való ecsetelése is.