DROID-561
2006.03.23.

blog   droidzóna   levrov

Jó régi történet következik. Anyám már igen régen tanult vezetni, de droidok már akkor is voltak. (Naná! Már a Neander-völgyben is biztosan akadt egypár...)

Ezen a tanfolyamon történt, hogy egy HP-kategóriás ifjú hölgy először járt a forgalomban egy kis Polskival, az anyósülésen a sok vihart megélt oktatóval. Ide-oda furikáztak, nem is csinált sok baromságot, mígnem egy piros lámpánál egy jókora teherautó mögött álltak meg.

A teherautó sofőrje elbambulhatott, mert lassan elkezdett hátrafelé gurulni. Nézte, nézte a HP gyártmány a közeledő veszedelmet, lefuttatta az elemző rutinokat, majd úgy értékelte, hogy nyilván ő gurul előre. Rátaposott hát a fékre! Persze hiába.

Egy darabig erőlködött, taposta a pedált az aszfaltig, de mivel a veszély nem hárult el, újra előszedte a helyzetértékelő rutinokat, és némi csikorgás után úgy döntött, ideje behúzni a kéziféket is. Persze a teherautót ez se hatotta meg. Az oktató már fogta a fejét. Végül, mielőtt beléjük jött volna a teherautó, odaszólt a droidnak:

- Nyomja már meg a dudát!

HP droidunk azonnal lecsapott a dudára, a teherautós pedig észbe kapott és megállt. A veszély elhárult, s a droid sugárzó arccal így szólt az oktatóhoz:

- Nahát! Ezt nem is tetszett mondani, hogy a dudával is lehet fékezni!