DROID-541
2006.02.09.

blog   droidzóna   levrov

Pit nevű kedves olvasónk apja történetét vetette képernyőre nektek.

Elmeséltem apámnak a történetet, amikor a Lipótmezőn landolt a repülős, és akkor jutott eszébe egy repülős történet.

Valamikor, jó 20 éve, valahol Békés megyében, egy kis vidéki repülőtéren a parancsnok meg a helyi lakosok állandóan szívatgatták egymást. Egyszer addig mondogatta a parancsnok, hogy a mai fiatalok milyen puhányak, míg fogadtak vele, hogy nem bírja körbefutni a repteret. Nehezítésként azért volt annyi, hogy nyár volt, árnyékban 35 fok, neki pedig téli gyakorlóban, bakancsban kellett megtennie a kört. Mikor elindult, a helyiek hívták a közeli diliházat, hogy egy őrült kabátban meg mindenben fut a repülőtér körül, és azt állítja magáról, hogy ő a repülőtér parancsnoka. Úgy félúton járhatott már, mikor megállt mellette a mentő, kiugrott két nagydarab fickó, és betuszkolták a muszájdzsekibe.

- Mit csinálnak velem, hé, hagyjanak békén, itt én vagyok a...
- Igen, tudjuk a reptérparancsnok!

Utána vagy egy órán át magyarázkodott a társaság, hogy tényleg ő a parancsnok, csak megviccelték egy kicsit...

Ezután mesélt még egy kicsit az ejtőernyősök "unalmas" megbeszéléseiről.

Egyszer Nyíregyházán, egy ilyen megbeszélésen kicsit felkorbácsolódtak az indulatok, így a főnök beszólt valamit a többieknek ("Hülyék vagytok, b+", vagy valami hasonló), majd nemes egyszerűséggel kiugrott az ablakon. Az első emeletről. A többiek néztek egyet, majd egymás után ugráltak ki ők is, hogy megkergessék kicsit az illetőt. Ekkor tette hozzá apám, hogy ha az ejtőernyősök megbeszélést tartottak, akkor ott verekedés volt. Az mindegy hogy valaki arra járót vertek meg vagy egymást, de nem volt olyan eset, hogy ne lett volna balhé.

Volt még egy olyan kedves szokásuk is, hogy mindenféle robbanóanyagokkal (gyutacsokkal leginkább), meg füstgránátokkal játszottak. A nyíregyházi reptér melletti főutat egy időben kb. 2 hetente járhatatlanná tették, olyan füstöt csináltak.

A reptér mellett volt egy cipőgyár. Ott volt egy hatalmas rakás kaptafa, amit nem őrzött a kutya sem. Végülis ki a francnak kéne több tonna kaptafa, nem? Észre is vették az ernyősök, és egyszer összeszedtek egy nagyobb zsák gyutacsot. Szépen betuszkolták a rakás alá, begyújtották, majd elrohantak jó messzire. Mint egy félresikerült bibliai csoda, két kilométeres körzetben kaptafa-eső zúdult a környékre.