DROID-473
2005.11.05.

blog   droidzóna   levrov

Az a fránya fűszeripar! Ha nincs, nem találok droidot a Nyugati aluljáróban.

Reggel hét óra volt, épp a Westend előtt mentem, elindultam befelé, a vizesblokk működését ellenőrizendő. (A fűszeriparnak köszönhetően néha szükség van ilyen szúrópróbákra.) Ám a Westend nyolckor nyit, az üvegajtó zárva, hát most mi a teendő, kérdezte egykor Lenin elvtárs. Irány a McDonald's, hátha az nyitva van. De félúton, az aluljáróban feltűnt a hívogató felirat: WC. Alatta: 70 forint. Egyszer élünk, gondoltam, és befordultam a kis ajtón. Letettem egy százast a két öregasszony elé, és indultam befelé.

- Várjon! A visszajáró!!
- Majd kifelé.
- De várjon már! Azt vissza kell adnom!
- Mondom, majd kifelé!!
- És a nyugta...

Droidokkal nem vitatkozunk. Fogtam a papírt, bementem a hathengeresbe, és nekikezdtem szakszerű használatának. Kisvártatva azonban dörömbölni kezdett a nyanya.

- Fiatalember! Fiatalember!!
- Mi van?!
- Bevitte magával a papírt?

Nem, bazmeg, majd kint hagyom...

- Azt nem lehet bevinni!!!!
- ...
- Hallja, nem lehet bevinni!
- Jól van, majd kihozom.
- De akkor sem lehet! Adja ki! Halló!

Közben folyamatosan kopogott az ajtón.

- Jól van már, majd visszakapja, ha végeztem!
- De mi van, ha másnak is kell!
- Miért, van itt más is?
- Hát nincs, de mi van, ha bejön...
- Akkor majd vár egy kicsit!!
- Vegyen le belőle, és adja ki!
- Jól van, hagyjon már békén!

Erre elkezdte rángatni az ajtót.

- Na, ezt most fejezze be!!
- De a papír...

Na, innentől nem válaszoltam neki, akárhogy dörömbölt meg cibálta az ajtót, de azért a pisztolyt a kezembe vettem, azzal, hogy ha rám töri az ajtót, esküszöm, lelövöm. Végül nem törte, de amint kiléptem, nekikezdett károgni.

- Kérem, a papírnak itt van a helye!
- Normális helyen minden fülkébe tesznek.
- Igen, de azt nem lehet... Tudja, milyen emberek vannak...
- Gondolja, vécépapírt lopni jöttem?
- Hát nem, dee...

Kolléganője segítette ki.

- Heterogén társadalomban élünk! - jelentette ki pátosszal, és okosan bólogatott.

Végül még kioktattak a kézszárítógép használatáról, hogy azt nem kell kocogtatni, ha minduntalan leáll, hanem az ábra szerint tartsam alá a kezem, és mozgassam, ha leállna. Mondtam, hogy a kezemet lóbálni gép nélkül is tudom, de nem értették.