DROID-290
2005.02.10.

blog   droidzóna   levrov

Néhány napja beszélgettem egy régi IRC-s haverral, aki azóta kedves vásárlómmá is előlépett (hali, Lovag), és ő mesélte az alábbi droidsztorit.

Volt egyszer egy bank, ahol az volt a rendszabály, hogy az ügyfeleknek kiküldött valamennyi levél másolatát meg kellett őrizni az irattárban. Ezzel nem is lenne baj, de egy fejes kitalálta, hogy ennek biztosan van költségvonzata is, elvégre az irattár nincs ingyen, tehát valahogy be kéne építeni az így keletkező pár fillért az ügyfelek havi számlafenntartási díjába. Ez végül levelenként valami tíz forintban lett megállapítva, s a magas főnökség utasította az alantasokat, hogy ezt verjék rá a még alantasabb ügyfelekre. Így is történt.

A bank rövidesen leadta igénylistáját a menedzsment-rendszerüket fejlesztő szoftvercég számára, vagyis hogy mi újdonságot kívánnak látni a program következő verziójában. Benne volt többek között ez a speciális díj is. A programozók bele is rakták, de mivel a bank elfelejtette közölni a díjtétel nevét, önkényesen elnevezték papírkerülgetési díjnak. Amikor a szoftvert átadták, elmagyarázták a júzereknek, hogy ezt most így hívják, majd alkalmasint nevezzék át valami másra, mielőtt az értesítőket kiküldenék az ügyfeleknek. A bankos picsák bólogattak, persze, hogyne értenék, igen, majd átnevezik.

Na, mit gondoltok, hány felháborodott levelet és telefont kaptak néhány hét múlva az ügyfelektől a papírkerülgetési díj, mint fizetendő tétel felszámolása miatt? Mert persze a hülye picsák rövid bólogatás után el is felejtették, mit kellett volna átnevezni...