DROID-193
2004.10.18.

blog   droidzóna   levrov

Marci fedőnevű kedves olvasónk egy ajtóval találkozott. Hogy ebben mi az érdekes? Ezt majd ő elmondja.

Szombat délben megasys meg én úgy döntöttünk, hogy dacolva az esővel, főtt ételt akarunk enni, és kocsink nem lévén, a legközelebbi Auchan felé vettük az irányt, méghozzá a BKV 125-ös járatával. A BKV-t nem kell bemutatnunk, ezért csak mellékesen jegyzem meg, hogy a kurva anyját minden tahó buszsofőrnek, aki

a) ha a busz 20 percenként jár, akkor inkább indul egy perccel korábban, hogy mindenki frankón lekésse
b) ha a busz fél óránként jár, de esik az eső, a megállókban pedig nincs bódé, akkor inkább később jön
c) körforgalomban beleltapos a gázba, hogy az ülőhellyel nem rendelkező utasok úgy lengjenek a kapaszkodókon, mint az autóillatosítók

No de mindegy, az igazi droidzóna nem a busz volt, hanem AZ áruház. Egy valamire való nagyáruháznak ugye van rengeteg bejárata, bejáratonként legalább két fotocellás ajtóval. Már indulóban voltunk hazafelé, amikor észrevettük, hogy az általunk preferált kijárat egyik ajtaja nem működik, csak résnyire ki van nyílva. Na, ezzel most elszórakozunk, gondoltuk. Íme a Variációk fotocellás ajtóra című előadás, 4 felvonásban:

I. Megállunk az ajtó két oldalán, mintha direkt nem akarnánk útban lenni. Droid jön a déli Auchan-os bevásárló lendületével, az utolsó pillanatban megáll a mozdulatlan ajtó előtt, majd néhány másodperc kattogás után átmegy a másik ajtóhoz.

II. Az ajtó előtt állunk meg, mintha beszélgetnénk. Nyilvánvaló, hogy az ajtó nem működik, hiszen akkor kinyílna. Droid jön, ekkor mi látványosan félreállunk, az áldozat pedig eljátssza az előbbi jelenetet, csak most tovább gondolkodik. Ez persze az ajtó másik oldala felől is így nézett ki, csak az eső gyorsabb feldolgozásra motiválta a droidokat.

III. (Itt megasys elment valahová). Megálltam az ajtó előtt, szemben az ajtóval, tehát háttal a mögülem érkezőknek. Első droid egy középkorú nő, teli bevásárlókocsival. Már messziről ordít:

- Milyen busz ment el?

Az ajtóból pont rá lehet látni a buszmegállóra. Megfordulok, és zavart arcot vágok, mire ez a háziparaszt így folytatja:

- Jézusom, ez se tud magyarul. Mondom MILYEN BUSZ MENT EL!?
- Nem tudom, nem figyeltem - válaszolom, és nem állok félre.

A droid ekkor megpróbál kikerülni a bevásárlókocsijával, és majdnem áttolja a kocsit az üvegajtón. Kérdésemre, hogy "Mit gondol, nekem miért nem nyílt ki?", csak bután néz, és visszafordul.

Második droid (vagy inkább droid csapat). Valami fószer, fogja magát, és beáll mögém. Kisvártatva érkezik egy fiatalabb pár (értsd: új generációs biorobot), szintén teli bevásárlókocsival, és mit csinálnak, na mit? Úgy van: BEÁLLNAK A SORBA. Tehát a szitu: Van két ajtó egymás mellett. A baloldali előtt áll egy ember (aki ekkor már reszket a röhögéstől), mögötte egy másik, aki csak néz ki a fejéből, a sor végén pedig egy bevásárlókocsi, két emberrel, akik már nagyon türelmetlenek, hogy miért nem halad ez a kurva sor. Legalább 15-20 másodperc kellett nekik, hogy észrevegyék, nem egy kassza, hanem egy fotocellás ajtó mögé álltak be a sorba.

IV. (megasys visszajön) Most azt játszottuk, hogy olyan közel álltam az ajtóhoz, amennyire csak lehetett, és a kívülről jövő droidokra koncentráltunk. Az egyik megpróbálta a kis résen keresztül szétfeszíteni az ajtót, de aztán inkább a másik bejáratot választotta. A többség persze egyáltalán nem vette észre, hogy az ajtó túloldalán valaki az üvegtől egy centire áll, és mereven bámul kifelé. Ugyanúgy odaálltak, és nem értették, hogy az ajtó miért nem nyílik ki, amikor annak az a dolga. Az egyik véglény még szólt is valamit (miután az üvegen át a pofámba bámult, szintén néhány centiről), hogy "há mivan, nem tudok bemenni?".

Közben megjött a busz, úgyhogy ráadásra, vastapsra már nem volt idő.