DROID-013
2004.02.19.

Mai Droidzónánk témája mégsem a MÁV (de holnap már csak megírom azt is), hanem a következő címet viseli: Meglepő helyen felfedezett állatok, avagy egyesek hogyan készülnek az Európai Unióba.

A főszereplő megint Edi, akinek lassan már adok admin jogot, hogy írni tudjon a Droidzónába, mert a droidok nagy részével ő találkozik. (Egyébként most is ül itt az irodában egy droid, Bobcat névre hallgat, és azon fantáziál, hogy ő majd bepereli a Mammut Üzletházat, mert a minap elcsúszott a márványpadlón, és Edit akarja tanúnak. Sok minden más droidságot is csinál, például offshore céget is alapít, amihez egy príma ukrán bankot talált partnernek. Olyan maffiózós fajtát. Biztos jól fognak vigyázni a pénzére. Na, de erről majd máskor.)

Szóval. Helyszín: Axelero Adatpark, V. kerület, Petőfi Sándor utca. Puccos irodaház, high-tech szerverterem, többek között ott van a tomcatpolo.hu is. Ediék bemennek, mennek a folyosón... egyszer csak megtorpannak... nézik... bazmeg... részegek lennének, vagy mi? Egy galamb sétált a folyosón! Igen, egy közönséges utcai galamb a Matáv központjában, a puccos irodaház kellos közepén, a high tech kütyük között, szabadon sétál és röpköd összevissza. Edi odament a portáshoz, és szólt, hogy mi a fennforgás, mert hát mégse lenne jó, ha befészkelne a galamb a szerverek közé. Erre a portás:

- Le van szarva, szoktak azok itt lenni...

Hogy mekkora hagyománya van Magyarországon a beltéri madártartásnak, jól példázza a tatabányai Interspar hipermarket esete is. Annak idején, kb. egy éve, amikor Tatabányán laktam, néha bevetődtem oda vásárolni. Ezt egészen addig csináltam, míg fel nem fedeztem, hogy az áruházban állandóan hallható madárcsivitelés nem kintről hallatszik be, hanem az épület tetőszerkezetébe befészkelt verébcsapat adja. Igen, jól olvassátok, a verebek bent tanyáztak, az áruházban, ahol naponta több ezer ember vette meg a napi élelmiszerét. A verebeknek, ugye, kedves szokásuk, hogy sugárban fosnak, jelen esetben, természetesen, a vásárlókra és az élelmiszerre. Ennek ellenére az áruház nem tekintette feladatának, hogy ez ellen bármit is tegyen. Fizetés közben megkérdeztem a pénztárostól, hogy másnak is feltűntek-e már ezek a madarak.

- Persze, itt laknak ezek már rég...
- És miért nem zavarják el őket, vagy valami?
- Hát, szoktunk kirakni nekik kutyaeledelt, és akkor arra mennek...

Tetszik érteni a droidlogikát? Egy hektárnyi kaja hever szanaszét, de ha kirakunk egy marék kutyatápot, a verebek azonnal arra fognak rámenni. Ilyen egyszerű ez! Szóval őket se nagyon izgatták az állatok, végül is szép dolog harmóniában élni a természettel. Mindenesetre sürgősen leszoktam arról, hogy az Intersparban vásároljak, és helyette az akkor megnyílt Tesco-ba kezdtem járni. Ezzel nem is volt semmi baj, de alig telt bele néhány hónap, és ott is ismerős csivitelés ütötte meg a fülem. Igen, a természet ide is betette a lábát. Odamentem az ügyfélszolgálati pulthoz, és megkérdeztem, mi a tervük a kedves kis madárkákkal. Erre a droid kiszól a pult mögül:

- Hát, erre még nem kaptunk felsőbb utasítást. De miért baj az, hát az Intersparban is vannak!

Köszönjük.